Következő koncert
2010.10.01. Budapest - Dürer kert - 20:00 - Mindenkivégez Lemezbemutató, vendégek: Metrosection, Kesh - INGYENES!!! |
Bejelentkezés
Fotók
| MR2 interjú |
|
Pogi és Marci válaszolt néhány kérdésre a Petőfi Rádióban, főként a nemrégiben megjelent lemezről. Az interjú a Bővebben gombra kattintva olvasható. „A lényeg mindig a mondanivaló" - olvasható mottóként a Nils zenekar honlapján. Márpedig mondanivalóból nincs hiány: a négytagú budapesti csapat 2005-ben alakult, nem sokkal később elkészítették 12 dalos „házi" CD-jüket a Diszharmóniát, majd megjelent első EP-jük rajta a Hello című dallal, amelyet jól ismerhetnek az MR2-Petőfi Rádióból is. Átestek néhány tagcserén, részt vettek pár tehetségkutató versenyen és fesztiválon, majd idén tavasszal végre megjelent első „hivatalos" lemezük, a Mindenkivégez. Az új albumról, az ismertségről, valamint a zene és szöveg kapcsolatáról is beszélt a MR2-Petőfi Rádiónak Pogány János a Nils énekese és Tóth Márton, a zenekar billentyűse.MR2: 2005-ben alakult a zenekar és majdnem két teljes lemeznyi dalt rögzítettetek az elmúlt néhány évben. Miért kellett ilyen sokáig várni az első album megjelenésével? Pogány János: Valóban, terjedelmes anyagaink készültek korábban is: egy demó, egy EP, majd egy 12 számos CD. Ezek is kész anyagok voltak, csak nem jelentek meg „hivatalosan" albumként. Hogy miért nem, arra nincs egyértelmű válasz. Egészen egyszerűen így alakult. A mai napig játsszuk róluk a dalokat a koncerteken. Most viszont megjelent a Mindekivégez című album. Ezt hallgatva milyen változást tapasztalhatnak azok, akik már korábban is szerették a Nilset? Pogány János: Szerintem a Nils mindig egy picit változik, de eddig is annyira szerteágazó volt a stílusunk, eddig is annyiféle elemet összeolvasztottunk a sajátos „Nils hangulatvilágba", hogy gyakorlatilag nagy eltérés nincs. Vannak újfajta elemek, picit behoztunk más zenei világokat is, de a Nils maradt a Nils. Ahogy eddig, úgy most is a szövegvilág fonja össze egységgé a dalainkat. És ti milyen változásokat vártok az albumtól? Tóth Márton: Mindenképpen ismertséget szeretnénk. A több promóció, a több reklám, amiben egy nagy kiadó segíteni tud, reméljük, hogy megteszi a hatását. A Mindenkivégez album hangzása keményebb vonalat képvisel, mint a korábbi számaitok. Törekedtetek erre? Tóth Márton: Mindenképp a korábbinál egy kicsit rockosabb hangzásra törekedtünk. Mondjuk ehhez képest funky szám is hallható a lemezen, de az album megszólalásában ez mindenképpen koncepció volt, hogy egy kicsit keményebb hangzással jelentkezzünk. A végeredményt meghallgatva mindannyian azt éreztük, ez sokkal inkább passzol a szövegvilághoz, ami nagyon fontos tétel a Nilsben. Miért lett az album címe Mindenkivégez? Pogány János: Volt egy nagyon jó borítóötlet, amelyen egy feketéből bordóba való átmenet látható, ezen van egy kis anatómiai szív, amire szúnyogok kerültek, mögé pedig fácskák. Ehhez a képhez úgy éreztük, ez a cím pont passzol. Egyébként az egyik számunk refrénje: „Nekem minden kell és nekem nem jó semmi, én mindig ott kezdem, ahol mindenki végez." És akkor ebből lesz a minden kivégez, tehát „csak a baj van" helyzet. A Nils dalaiban nagyon fontos a szöveg, ezt Ti magatok is rendszeresen hangsúlyozzátok. Ezek szerint a dalszerzés során is a szöveg kerül előtérbe? Pogány János: Nos, ez nem feltétlenül úgy történik, hogy írok egy kétoldalas szöveget, aztán fogok egy gitárt és szerzek hozzá zenét. A két dolog szerves egységet képez. Tehát amerre jobb a zenét vezetni, arra ritmizálom a szöveget és fordítva. Vannak dolgok, amelyeket szeretnék kifejezni és aztán ehhez a tartalomhoz jön a zene, ami alátámasztja, vagy egységbe foglalja azt. Ezért van, hogy egy számban megy egy latinos alap, ami hirtelen átvált valamiféle zúzós rockzenébe, mert úgy adja ki azt a világot, amit éppen szeretnénk. Nagyon sokrétű a zenei világotok, rengeteg stílusjegy felfedezhető az album dalaiban. Nem gondoltatok rá, hogy megállapodtok egyfajta zenei világnál? Pogány János: Nem koncepció nálunk, hogy minden dalnak más hangulata legyen, csak egészen egyszerűen így alakult. Szeretek sokféle zenét hallgatni és írni is, és ha valami megtetszik, például, hogy „ezt a kíséretet, de jól el lehetne ebbe vagy abba az irányba vinni", akkor én azt nem akarom azért megfogni, hogy egységes zenét adjunk. Egyébként ez lehet hátrány is, de nekem így jó. Én ettől így jól érzem magam. A dalokat Pogány János írja, ő énekli, ő a frontember. A zenekar többi tagja mindig tud azonosulni az ő világával? Tóth Márton: Szerintem igen. Ez egy nagyon fontos tétele a Nilsnek. Mindenki, aki zenekarban játszik, ugyanazt a vonalat, ugyanazt a világot képviseli, mint a Pogi. Azt hiszem, ezért vagyunk egy csapat. Kezd megismerni titeket a közönség. Megjelent a lemezetek, lassan klippet is forgattok, játssza a számotokat a rádió, szerepeltetek az MR2 Akusztikban. Változtat mindez a zenéhez való hozzáállásotokon? Pogány János: Most talán már van valami olyasmi bennünk, hogy esetleg történik valami komolyabb a zenekar életében, de akkor, amikor ez a lemez készült, még nem kezdtünk el ismertebbé válni. Ezért aztán nem volt jelen ennél a lemeznél, a dalok születésénél ez az érzés. Most, hogyha megint nekiállnék, már lehet, hogy bennem lenne, hogy „hú, hát már kiadtak minket, meg a rádióban is szól a dalunk, stb", de akkor még nem volt. Az új album dalait már hallhatja a közönség a koncerteken? Pogány János: Igazság szerint már elég régóta rendszeresen játsszuk ezeket a számokat, hiszen a lemez felvételei már elég régen elkészültek. A legtöbb új dalt talán pont az MR2 Akusztik felvételén játszottuk el, hiszen több lassú, lírai dal van a lemezen, amelyek egy ilyen intim közegben állják meg leginkább a helyüket.
|
